Látnivalók

Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom

Korábbi neve: Göböljárás. 1896-97-ben épült temploma Ráckeresztúr filiájaként helyi káplánság.

Lelkészek és plébánosok: Füzy Sándor (1943), Molnár István (1946), Lehotai János (1947), Szente Imre (1948), Felnémeti Ferenc (1957), Újfalussy Gusztáv Ottó (1958), Debreczeni László (1962), Ercsi látja el (1993), Pusztaszabolcs látja el.

Története

A templomépítés gondolata akkor merült fel, amikor az egykori uradalom tulajdonosának, gróf Wimpffen Szigfridnek hitvese, gróf Stockau Franciska, a család első szülött fiának, György grófnak életet adott. Szigfrid gróf ekkor nagy összeggel ajándékozta meg Franciska grófnőt azzal, hogy a családi ékszerkészletet bővítse. A grófnő azonban azzal a kéréssel fordult férjéhez, hogy a kapott pénzt inkább templomépítésre fordíthassa. A gróf 1896-ban felkérte a kiváló, világhírnévnek örvendő bécsi építész, báró Ferstl Henrik fiát, hogy tervezze meg a templomot. Ferstl Miksa vállalva a kihívást, s lévén ő eredetileg tiroli születésű, Göböljárásra tervezte meg a templomot, a papi lakkal együtt - tiroli stílusban.

Osztrák mesterek egy esztendő leforgása alatt építették fel. 1897. június 29-én Steiner Fülöp megyéspüspök szentelte fel a templomot. A toronyban ekkor csak egy harang lakott, amelyet a híres Walscher Ferenc műhelyében öntöttek Pest-Budán. Az eredeti harangot 1914-ben, hadi célokra rekvirálták, s beolvasztották. Göböljárás temploma 1929-ig néma maradt. Ekkor rendelte meg az öreg Wimpffen gróf ismét a Walscher-műhelyben az új harangokat, amelyek sorrendben a következők: Szent Péter és Pál harang (3 q), Szent Simon és Tádé harang (1,5 q), valamint a 90 kg-os lélekharang. Minden harangra egy-egy, a világháborúban katonaként a fronton elhunyt uradalmi lakos nevét írták.

A II. világháború után a templom és a paplak egykor gyönyörű épületei rommá váltak, mert Göböljárás nyolc alkalommal cserélt gazdát a harcok idején. A grófi családot elüldözték, így gazda nélkül maradt minden egyházi tulajdon. Bejczy Jenő volt uradalmi intéző és remek gazdász a háború utáni két évben cukorrépa-magot termelt, amelynek ára az aranyéval volt egyenlő. Ebből a bevételből a templomot az akkori lehetőségekhez képest (nem volt mész, cement...stb.) az eredeti terveknek megfelelően felújíttatta, s 1947. október 28-án szentelték fel ismét a göböljárási istenházát, amely ekkor kapta a Magyarok Nagyasszonya nevet. A háborúban elpusztult, Jézust ábrázoló oltárkép helyett Váradi Lajos festőművész alkotott új oltárképet, amely ma is látható és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolja. A háború egyetlen képet kímélt meg: gróf De Vitte Szaniszló Szent Istvánt és a Szűzanyát ábrázoló alkotását, amelyet a mester 1898-ban készített. Ez is látható egy mellékoltár felett. Az elpusztult berendezés helyett Budapestről szállítottak templomi bútorokat. A paplakot csak nagyjából javították ki, mert sem pénz, sem anyag nem volt erre a célra.

Az évtizedek során a templom és a paplak állaga ismét súlyosan megromlott, de felújítására nem volt anyagi fedezet. Az utolsó besnyői plébános tervbe vette ugyan a templom teljes tatarozását, de halála miatt ez nem történt meg. Csak 2002-ben helyi vállalkozók összefogásával sikerült felújítani, így a tiroli stílusú templom ma eredeti állapotában gyönyörködteti mind az itt élőket, mind az ide látogatókat. Sokan fotózzák le és számos sajtóorgánumban megjelent, mint a kistérség legszebb istenháza. Sajnos azonban a hívek száma rohamosan csökken, ezért kevés a remény arra, hogy a templombelső rekonstrukciója és eredeti állapotába való visszahelyezése megtörténhet. A kis létszámú katolikus közösség azonban büszkén viseli gondját és vigyáz e műemlék-jellegű épület jelenlegi kifogástalan állagának megóvására.

Helytörténeti Gyűjtemény

A községi helytörténeti gyűjtemény a Petőfi u. 5. szám alatti épületben, a Posta, és a Gyógyszertár mellett található. A helyiség átalakítása és felújítása pályázati forrásból valósulhatott meg. A gyűjteményt Szuszán Jánosné szervezésében, önkéntes munkával alakították ki a Besnyői Népdalkör tagjai, akik hozzáértéssel és szeretettel válogatták össze a lakosság által megőrzött és felajánlott néprajzi tárgyakat, dokumentumokat, és berendezték a kiállítást. A gyűjteményben kiállított tárgyak és a fotók a község múltját mutatják be, visszavezetnek a bodonyi gyökerekig.

Emlékmű

A Besnyőiek Baráti Köre Egyesület kezdeményezésére, szinte az egész falu támogatásával egy emlékhelyet avattunk, amely a II. világháborúban elesett 32 elődünknek, akik e környék pusztáiról indultak a frontra és onnan nem tértek haza, valamint településünk alapításának hatvanadik évfordulójának méltó emléket állít. Az emlékművet Zámbó József tervezte, Richter Ferenc és Farkas Lajos volt a kivitelező.

Liget

Besnyő község egyik legkellemesebb, legzöldebb része a központban lévő liget, amely hatalmas, öreg fáival kellemes árnyat nyújt a meleg nyári napokon az arra sétálóknak. A parkban kopjafa és a 2010-ben avatott emlékmű áll, utcabútorok, padok, virágágyások és virágtartók díszítik a teret. A liget mellett található az iskola, az óvoda és a Faluház együttese, a tér másik oldalán pedig a játszótér, az Emlékezés rózsalugasával.

Játszótér

Az itt élő gyermekek kulturált kikapcsolódását szolgálja az új játszótér, amelyet 2010-ben adtunk át. 3,5 millió forintos pályázati támogatásból elkészülhetett az igényes kivitelű, egyben a nemzetközi szabványoknak is megfelelő játszótér a faluközpontban lévő szép ligetben. Nagy figyelmet fordítunk köztereink ápolására, amivel a besnyőiek és a községbe látogató vendégek komfortérzetét kívánjuk fokozni. Új padokat, virágtartókat helyeztünk el a ligetben, felújítottuk a buszmegállókat is.

Faluház és Szabadtéri Színpad

Az iskola mellett, szép természeti környezetben található a 2002-ben átadott Faluház, amely közösségi rendezvények, előadások, találkozók, bálok helyszíne. Az épület földszintjén található a községi és az iskolai könyvtár, valamint a zeneiskola tanterme is. Az általános iskola udvarán a Szabadtéri Színpad szintén fontos közösségi tér. A május végi Családi és Gyermeknap színhelye, de itt rendezik a mára már nemzetközivé vált Országos Csengettyűs Találkozókat (CsengőFest) és a Madárijesztő fesztivált is.

Sporttelep

Az Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 2010-ben újítottuk fel a sportöltözőt és a régi tűzoltó szertárat, újraépítettük a sporttelep kerítését. A sporttelepen a sportolási lehetőségek bővítése céljából strandröplabda pályát, strandfoci pályát és lábtenisz pályát alakítottunk ki. A sportöltöző épületén belső felújítást is végeztünk, mert a saját és vendégsportolóink is megérdemlik, hogy méltó körülmények fogadják őket.