Besnyőről elszármazottak 15. találkozója

,,Emberek jönnek feléd a múltból, tekintetek érnek, szavak zsongnak.
És mérhetetlenül vágyódsz oda vissza, ahonnan a sors elszakított."
(Wass Albert)

BESNYŐRŐL ELSZÁRMAZOTTAK 15. TALÁLKOZÓJA

Kellemes hangulatú napot töltöttek együtt a Besnyőről elszármazottak 15. találkozóján az egybegyűltek. Igen! Ismét megtelt a Faluház a hazalátogatókkal. Már tizenötödik találkozásukat ünnepelték ebben az évben.
A találkozóra ebben az évben is megérkeztek a már szép korú egykori Besnyőiek, és egyre több fiatalabb korosztályból való Besnyőről elszármazott is velünk volt.
A szívélyes polgármesteri köszöntő, tájékoztató után az együttlevők visszatekintettek az egyesület megalakulására, az elmúlt évek eredményeire, a szervezet elmúlt öt évének pénzügyi helyzetéről és fejlesztéseiről kaptak tájékoztatást.
Ezekben az években a baráti kör a lélekharang felállításához, a közterületeink virágosításához járult hozzá. A találkozók megálmodója Fónad Józsefné, Nellike ismét méltatta azok támogatását, munkáját, akiknek köszönhetőek az értékes létesítmények településünkön, a második világháborús emlékmű, amelyet 2010-ben adtak át, a közösségi kemence, amely 2012-ben valósult meg. Kiemelte Nagyné Cili lelkes hitét, tenni akarását, aki nagyon sokat segített a megvalósításukban. Méltatta a tervező Zámbó József és a kivitelezésben közreműködő Farkas Lajos segítségét, az Erigeron Kft, az „Enzsé” Bt és az egyéni támogatók hozzájárulását, segítségét a tervek megvalósításában. Kiemelte azok munkáját, akik segítettek az elszármazottak felkutatásában a találkozók megszervezésében.
Szívmelengető volt, hogy ismét körünkben köszönthettük Hajnal Józsefné, Adél nénit, akit a 70 éve első osztályos egykori tanítványai vettek körül szeretetükkel.
Adél nénitől igen sok szép történetet hallhattunk, olvashattunk az egykori besnyői életről a találkozók során és a Besnyői Hírmondóban. Emléklappal köszöntöttük, hogy ismét eljött közénk.
Ünnepeltünk – hiszen, ünnep, amikor váratlanul vagy várva megérkezik a régen látott jó barát, rokon, akiket nagyon vártunk, sőt tizenötödik „születésnap” is volt.
Ebéd után a találkozók aktív részesei közösen fújták el a születésnapi tortán a gyertyákat.
A helyi szervezők tortáját Vadas Zsófia készítette, de isteni finom tortával készült a találkozóra Jobbágy Miklósné, Vizi Erzsike is. Köszönjük!
Ebéd után telefonon köszöntötte a találkozó résztvevőit, és velünk volt, emlékezett kedves emlékekre, ismerős emberekre Nagy Ferenc igazgató, aki 1961-től 1967-ig vezette iskolánkat.
A köztünk levő egykori tanítványai kicsit újra gyermekek lettek az emlékidézés alatt.
Dr. Rácz Péterné (Tilinger Magdolna) szeretettel gondolt vissza arra, hogy ösztönzésére lett igazolt kézilabdázó, majd testnevelő tanár, ahogy nekem erről a találkozó utáni telefonbeszélgetésben mesélte.
A találkozó résztvevői, az esős időjárással nem törődve, rendhagyó módon koszorúzással emlékeztek a második világháborúban elesett katonákra, és a tizenötödik találkozó alkalmából elültettek tizenöt rózsatövet a második világháborús emlékmű köré.
Többen először voltak jelen a találkozón. Köztük Fülöpné Tabi Edit, aki a Móra Könyvkiadó munkatársa, és a kiadó közel ötven könyvből álló ajándékcsomagját hozta el a könyvtárnak.
Köszönjük a sok gyermekkönyvből és egyéb értékes könyvekből álló felajánlást!
A késő délutáni órákig beszélgettek, emlékeket idéztek a találkozó résztvevői.  A gyermekkor, az ifjúkor egykori szereplőit, helyszíneit idézték meg, anekdotákat meséltek egymásnak, a régi fényképeken kerestek ismerős arcokat. Élmények, találkozás, beszélgetések – ez tette ünneppé ezt a napot, és azok az emberek, akik szervezői és részesei voltak a találkozónak.
Köszönet a résztvevőknek, akik továbbra is támogatják a Besnyőiek baráti Köre Egyesületet!
Különösen hálás vagyok a legidősebb résztvevőknek, az alapítóknak, akiket még visszahoz a szülőföld, az egykori ismerősök iránti szeretet.
Köszönöm a találkozást azoknak, akik nem alapító tagok és már fiatalabb korúak, egykori tanítványaim és talán majd továbbviszik az egyesület tevékenységét.
Köszönet Fejes Zsuzsanna polgármester asszonynak, akinek ez a találkozó is szívügye és fő támogatója e rendezvénynek is.
Köszönöm a Besnyői Népdalkör tagjainak, hogy részvételükkel támogatták a találkozót.
Hálás vagyok azoknak, akik nagy szeretettel, odafigyeléssel készültek az idei találkozóra is:
Farkas Ferencné/Marika – aktív tagja és segítője az egyesületnek, Farkas Lajos – vállalkozó, aki a meghívottak toborozásában és meghívók szétosztásában is segített, anekdotázott, vidám perceket szerzett, Kovács Gyuláné/Katika – lelkes tagja és támogatója az egyesületnek,  Kovács Lászlóné/Ági – önkormányzati dolgozó, aki a meghívókat küldte és vitte és mindenben segített Kroó Henrietta – az egyesület gazdasági felelőse, a találkozók pénzügyeinek intézője Kroó Istvánné/Gizike – régi tagja az egyesületnek és segítője. Mikodi Józsefné/Erzsike– régi aktív tagja az egyesületnek és segítője a találkozók megszervezésének,  Nagyné Farcalasz Vasziliki/Cili – az egyesület titkára, az emlékezetes pillanatokat ötlötte ki,  Sárosdi Józsefné/Katika – az Őszutó nyugdíjas klub elnöke, aktív tagja az egyesületnek is és a találkozók megszervezésében sokat segített kis csapatával, Vadas Zsófia-, aki készítette a jubileumi tortákat és a sajtos vendégváró ropogóst.

„ A találkozáshoz hozzá tartozik az elválás, az elváláshoz pedig a viszontlátás. ”
Találkozzunk jövőre is!
Baki Ferencné a Besnyőiek Baráti Köre Egyesület elnöke

HETVEN ÉV UTÁN...
                                       
1953. augusztus utolsó hetében, vonattal érkeztem Besnyőre. Alig pár nappal az új tanév kezdete előtt, kezemben az áthelyezési értesítővel, kerestem az iskolát és az igazgatót. Körülöttem csend és pusztaság, én pedig a kisvasút talpfáin lépkedve, ámulva néztem körül. Sehol egy ember! Életnek semmi nyoma... Hova kerültem?
Lassan feltűntek a régi uradalmi cselédházak, majd az egyiken az iskola táblája. Végre megérkeztem! Ez nagyon régen történt, hetven éve, de mintha csak most lett volna!
Első élményeimről és az utána következő öt évről már sokat írtam. Mélyen bevésődtek lelkembe a szép napok, de az embert próbáló nehézségek is. Innen hamarosan messzire vetett az élet, de az emlékek nem koptak meg. Egy hosszú szünet után megtaláltak a BESNYŐIEK BARÁTI KÖRE meghívói, és azóta évről évre visszahúz a szívem, most már felnőtt gyermekeim kíséretében is.
Az október 21-én tartott találkozónk ismét felejthetetlen nap lett. A Faluház nagyterme zsúfolásig megtelt, sok kedves ismerős – és nekünk már ismeretlen arc fogadott bennünket. Többszörös visszatérőként most a hetven év barátságát ünnepeltük. Annyi szeretetet, elismerést és figyelmességet kaptam a köszöntések során, amennyit egy ember talán már ki sem érdemelhet! A művészien elkészített EMLÉKLAP-ot olvasva, még a könnyeim is kipotyogtak az örömtől és a meghatottságtól, hogy ismét együtt lehettünk. A drága, kedves jelen lévőknek és a szervezőknek  nagyon köszönöm a meghívást és ezt az ünnepet. Óriási öröm, hogy „kis” tanítványaim egy része még hetven év után is visszavárt! A legtöbb köszönni valóm nekem van.
Mindenkinek kívánok továbbra is jó egészséget és békés, nyugodt életet! Már a lassan közeledő karácsonyi ünnepekre is gondolva küldöm jó kívánságaimat és búcsúzom, a jövő évi viszontlátás reményében!
Sok szeretettel:
                                                           
Hajnal Józsefné
Adél néni

Törökszentmiklós, 2023. 10. 25.